2 Sámuel 12:23 Bibliai vers jelentése

De most, [hogy] meghalt, vajjon miért bõjtölnék? Vajjon visszahozhatom-é azzal? Én megyek õ hozzá, de õ nem jõ ide vissza én hozzám.

Előző vers
« 2 Sámuel 12:22
Következő vers
2 Sámuel 12:24 »

2 Sámuel 12:23 Kereszthivatkozások

Ez a szakasz részletes kereszthivatkozásokat tartalmaz, melyek célja a Szentírás jobb megértésének elősegítése. Az alábbiakban gondosan kiválasztott igéket találsz, amelyek visszhangozzák a jelen bibliai vers témáit és tanításait. Kattints bármelyik képre, hogy részletes elemzéseket olvashass a kapcsolódó versekhez, és mélyebb teológiai betekintést nyerj.

1 Mózes 37:35 KAR Bibliai verskép
1 Mózes 37:35 (KAR) »
Felkelének pedig minden õ fiai, és minden õ leányai, hogy vígasztalják õt, de nem akara vígasztalódni, hanem monda: Sírva megyek fiamhoz a sírba; és siratá õt az atyja.

Jób 7:8 KAR Bibliai verskép
Jób 7:8 (KAR) »
Nem lát engem szem, a mely rám néz; te rám [veted] szemed, de már nem vagyok!

Jób 30:23 KAR Bibliai verskép
Jób 30:23 (KAR) »
Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élõ gyülekezõ házába;

Lukács 23:43 KAR Bibliai verskép
Lukács 23:43 (KAR) »
És monda néki Jézus: Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban.

2 Sámuel 12:23 Bibliai vers kommentár

2 Samuel 12:23 Bibliai Vers Magyarázata

„De most már nem tudok visszajönni hozzá, hanem ő ment el hozzám.” - 2 Samuel 12:23

Bevezetés

Ez a vers a Biblia mély és érzelmes pillanatait idézi fel, különösen Dávid király szomorúságának és veszteségének tükrében. A vers jelentősége abban rejlik, hogy megmutatja a gyászt, a reményt, és a hitet a feltámadásban. Ebből a perspektívából nézzük meg a kommentárokat.

Magyarázatok és Kommentárok

  • Matthew Henry: Henry kiemeli, hogy Dávid, miután elvesztette fiát, tisztában volt azzal, hogy a gyermek már Isten jelenlétében van. Ez a gondolat vigaszt ad számára, mivel a remény a találkozásra él. Henry hangsúlyozza a bűnbánat és a megbocsátás fontosságát is, amely átíveli ezt a narratívát.
  • Albert Barnes: Barnes azt javasolja, hogy ez a vers bemutatja a hozzáállását a halál melyik formájához. A gyermek halála után Dávid nem folytatta a gyászt, hanem felépült, mert biztos volt abban, hogy a gyermek a mennyországba került. Barnes rávilágít arra, hogy a Biblia számos helyen utal a visszajövetel reményére, ami erőt ad a gyászolóknak.
  • Adam Clarke: Clarke érzékelteti, hogy a vers hangsúlyozza az élet és halál közötti határt. Dávid megértette, hogy hiába a fájdalom, a halál nem végső állapot, hanem átmeneti. Clarke ezt a lezárást egyfajta vigasznak tartja, amelyet Isten ígéretei hordoznak.

Bibliai Kapcsolatok

Ez a vers több más bibliai hivatkozásra mutat, amelyek a halál, a gyász és a remény témájával foglalkoznak. Néhány kapcsolódó ige:

  • János 11:25-26: „Jézus azt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz bennem, ha meghal is, élni fog.”
  • 1 Thessalonika 4:14: „Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, úgy azokat is, akik elaludtak Jézusban, Isten előhozza vele.”
  • Pál apostol 2 Timóteus 4:7-8: „Jól harcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.”
  • Pál apostol Róma 8:38-39: „Mert meggyőződtem arról, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmi hatalmak, sem jelenvalók, sem jövendő valók, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtés nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely van Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”
  • Példabeszédek 14:32: „A gonosz, ha meghal, az ő reménysége elvész; de az igaznak a halála is az Úrban van.”
  • Jelenések 21:4: „És letörli minden könnyet a szemeikről; és a halál többé nem lészen, se gyász, se kiáltozás, se fájdalom nem lészen többé; mert az első dolgok elmúltak.”
  • Máté 5:4: „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.”

Bibliai Vers Értelmezés és Tanulságok

Ez a vers mély teológiai és életvezetési tanulságokkal szolgál. Míg Dávid gyászolja a gyermekét, megértjük, hogy a gyász nem tart örökké; Isten ígéretei adott reménységgel töltenek el minket.

A gyász és a remény lassan összefonódik ebben a versben, utalva arra, hogy a keresztény hit nem zárja el a halál, hanem éppen ellenkezőleg, a feltámadáson keresztül ujra életet ad. Ezért fontos, hogy a hívők hozzanak létre bátorító közösségeket, ahol a halálra mint átmeneti állapotra tekintenek.

A Biblia, mint szent könyv, párhuzamosan tanít a gyászról és a vigasztalásról, hiszen Isten igéi mindig biztatást nyújtanak minden helyzetben. A kapcsolatok hangsúlyozzák Isten szeretetét és ragyogó ígéreteit a hívők számára. Ezen kívül a közösségi és egyéni imádság ereje is mutatkozóan jelen van, mert Isten mindig mellénk áll a nehéz időkben.

*** A bibliai vers kommentárok közkincs forrásokból származnak. A tartalom mesterséges intelligencia segítségével lett generálva és lefordítva. Kérjük, jelezd, ha javításra vagy frissítésre van szükség. Visszajelzésed segít a tartalom pontosításában és fejlesztésében.