Apostolok 20:1 (KAR)
Minekutána pedig megszûnt a háborúság, magához híván Pál a tanítványokat és tõlük búcsút vévén, elindula, hogy Maczedóniába menjen.

Apostolok 20:2 (KAR)
Miután pedig azokat a tartományokat eljárta, és intette õket bõ beszéddel, Görögországba méne.

Apostolok 20:3 (KAR)
És ott töltött három hónapot. És mivelhogy a zsidók lest hánytak néki, a mint Siriába készült hajózni, úgy végezé, hogy Maczedónián át tér vissza.

Apostolok 20:4 (KAR)
Kíséré pedig õt Ázsiáig a béreai Sopater, a Thessalonikabeliek közül pedig Aristárkhus és Sekundus, és a derbei Gájus és Timótheus; Ázsiabeliek pedig Tikhikus és Trofimus.

Apostolok 20:5 (KAR)
Ezek elõremenvén, megvárának minket Troásban.

Apostolok 20:6 (KAR)
Mi pedig a kovásztalan kenyerek napjai után kievezénk Filippibõl, és menénk õ hozzájok Troásba öt nap alatt; hol hét napot tölténk.

Apostolok 20:7 (KAR)
A hétnek elsõ napján pedig a tanítványok egybegyûlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig.

Apostolok 20:8 (KAR)
Vala pedig elegendõ szövétnek abban a felházban, a hol egybe valának gyülekezve.

Apostolok 20:9 (KAR)
Egy Eutikhus nevû ifjú pedig ül vala az ablakban, mély álomba merülve: és mivelhogy Pál sok ideig prédikála, elnyomatván az álom által, aláesék a harmadik rend házból, és halva véteték föl.

Apostolok 20:10 (KAR)
Pál pedig alámenvén, reá borula, és magához ölelve monda: Ne háborogjatok; mert a lelke benne van.

Apostolok 20:11 (KAR)
Azután fölméne, és megszegé a kenyeret és evék, és sokáig, mind virradatig beszélgetvén, úgy indula el.

Apostolok 20:12 (KAR)
Felhozák pedig az ifjat elevenen, és felette igen megvigasztalódának.

Apostolok 20:13 (KAR)
Mi pedig elõremenvén a hajóra, Assusba evezénk, ott akarván fölvenni Pált; mert így rendelkezett, õ maga gyalog akarván jõni.

Apostolok 20:14 (KAR)
Mikor pedig Assusban összetalálkozott velünk, felvévén õt, menénk Mitilénébe.

Apostolok 20:15 (KAR)
És onnét elevezvén, másnap eljutánk Khius ellenébe; a következõn pedig áthajózánk Sámusba; és Trogilliumban megszállván, másnap mentünk Milétusba.

Apostolok 20:16 (KAR)
Mert elvégezé Pál, hogy Efézus mellett elhajózik, hogy ne kelljen néki idõt múlatni Ázsiában; mert siet vala, hogy ha lehetne néki, pünkösd napjára Jeruzsálemben legyen.

Apostolok 20:17 (KAR)
Milétusból azonban küldvén Efézusba, magához hívatá a gyülekezet véneit.

Apostolok 20:18 (KAR)
Mikor pedig hozzá mentek, monda nékik: Ti tudjátok, hogy az elsõ naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, mint viseltem magamat ti köztetek az egész idõ alatt,

Apostolok 20:19 (KAR)
Szolgálván az Úrnak teljes alázatossággal és sok könnyhullatás és kisértetek közt, melyek én rajtam a zsidóknak utánam való leselkedése miatt estek;

Apostolok 20:20 (KAR)
Hogy semmitõl sem vonogattam magamat, a mi hasznos, hogy hirdessem néktek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként,

Apostolok 20:21 (KAR)
Bizonyságot tévén mind zsidóknak, mind görögöknek az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit felõl.

Apostolok 20:22 (KAR)
És most ímé én a Lélektõl kényszerítve megyek Jeruzsálembe, nem tudván, mik következnek ott én reám.

Apostolok 20:23 (KAR)
Kivéve, hogy a Szent Lélek városonként bizonyságot tesz, mondván, hogy én reám fogság és nyomorúság következik.

Apostolok 20:24 (KAR)
De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangyéliomáról.

Apostolok 20:25 (KAR)
És most íme én tudom, hogy nem látjátok többé az én orczámat ti mindnyájan, kik között általmentem, prédikálván az Istennek országát.

Apostolok 20:26 (KAR)
Azért bizonyságot teszek elõttetek a mai napon, hogy én mindeneknek vérétõl tiszta vagyok.

Apostolok 20:27 (KAR)
Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát.

Apostolok 20:28 (KAR)
Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett.

Apostolok 20:29 (KAR)
Mert én tudom azt, hogy az én eltávozásom után jõnek ti közétek gonosz farkasok, kik nem kedveznek a nyájnak.

Apostolok 20:30 (KAR)
Sõt ti magatok közül is támadnak férfiak, kik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magok után vonják.

Apostolok 20:31 (KAR)
Azért vigyázzatok, megemlékezvén arról, hogy én három esztendeig éjjel és nappal meg nem szüntem könnyhullatással inteni mindenkit.

Apostolok 20:32 (KAR)
És most, atyámfiai, ajánlak titeket az Istennek és az õ kegyelmessége ígéjének, a ki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek közt.

Apostolok 20:33 (KAR)
Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam:

Apostolok 20:34 (KAR)
Sõt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeirõl és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak.

Apostolok 20:35 (KAR)
Mindenestõl megmutattam néktek, hogy ily módon munkálkodva kell az erõtlenekrõl gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert õ mondá: Jobb adni, mint venni.

Apostolok 20:36 (KAR)
És mikor ezeket mondotta, térdre esve imádkozék mindazokkal egybe.

Apostolok 20:37 (KAR)
Mindnyájan pedig nagy sírásra fakadtak; és Pálnak nyakába borulva csókolgaták õt.

Apostolok 20:38 (KAR)
Keseregve kiváltképen azon a szaván, a melyet mondott, hogy többé az õ orczáját nem fogják látni. Aztán elkísérték õt a hajóra.