A János 2:7 vers a kánai menyegző történetének része, amelyben Jézus csodálatos módon vízből bort teremtett. E történet elemzése megmutatja, hogy Jézus hatalmát a fizikai világ felett képes megjeleníteni, és ez a csoda nem csupán a víz és bor átváltoztatásáról szól, hanem a hit és az engedelmesség fontosságáról is.

Számtalan Magyarázat

A különböző középkori és modern kommentátorok, beleértve Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke, mind hozzájárultak a Bibliai versek értelmezéséhez.

• Matthew Henry: Kiemeli a vízmedencék megtöltésének aktusát, mint az engedelmesség és a hit példáját. Figyelmeztet arra, hogy Jézus csodáinak célja, hogy bátorítsa a híveket az isteni akarat követésére.
• Albert Barnes: Rávilágít arra, hogy Jézus itt nemcsak a fizikai változást mutatja be, hanem a hit üzenetét is. A víz készítése borra szimbolizálhatja a megújulást és az új életet, amelyet Jézus hoz az emberek számára.
• Adam Clarke: Megemlíti, hogy a vízmedencék telítése tükrözi a hívők szerepét, mivel a víz az életerő és az Úr szolgálatára való felkészültség jelképe.

Tematikus Kapcsolatok

János 2:7 az engedelmesség, a hit és a csodák közötti kapcsolatot a hagyomány alakítója. A víz borra változtatása nem csak Jézus isteni természetét mutatja be, hanem a hívők készenlétét is a hit és az isteni akarat fölött. A víz mint az éltető és tisztító elem szimbolizálja a Szentlélek munkáját is, amely keresztényeket az igazságra mutatja.

Összegzés

A János 2:7 vers nem csupán egy történet a vizzel és borral, hanem egy mélyebb üzenet a hitről, az isteni beavatkozásról és a hívők szerepéről Isten tervében. Használjuk ezeket a megértéseket és kapcsolódásokat a Biblia mélyebb megismeréséhez. Mindez segít megérteni a Biblia versen kapcsolatát és a benne rejlő káprázatos üzenetet.